Gyermekek és a Hipnoterápia
Vannak módszerek, melyekben a gyerekek részvétele nem szokatlan. Többek között ilyen a hipnoterápia is. Miként a felnőtteknél, úgy a fiatalabb korosztály számára is éppoly veszélytelen. Többféle módszertan áll a terapeuta rendelkezésére, melyet a helyzetnek és állapotnak megfelelően alkalmaz. Egy gyermek esetében a javulást, ill. eredményesség kimenetelét nagyban befolyásolja a környezete, ahonnan jön, és ahová aztán visszatér. Sokszor a szülő képtelen szembenézni önmagával, ezért azt reméli, hogy elegendő, ha csupán a gyermekét küldi/viszi kezelésre. Természetesen nem hiábavaló egy-egy ilyen találkozó, mindazonáltal fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy az otthoni állapotok, aminek okán kialakult maga a probléma, míg meg nem szűnik és nem válik támogató közeggé, a javulás is ahhoz aránylik majd. Hibáztatásról szó sincs. Tanulni és önreflexiót gyakorolni pedig soha nincs késő. Gyakori tapasztalat, hogy sokszor a szülők nehezen ismerik be, ha hibáztak, mert úgy érzik, hogy kudarcot vallottak. Innentől fogva beáll egy dac állapot, hogy márpedig én jól csinálom, mindig más vagy a körülmény a hibás.
Ilyenkor egy kérdés jut mindig eszembe – most akkor kiről is van szó?
Van egy nem túl kedves mondás, amit én ennek ellenére valamiért mégis szívesen használok: „Fejétől bűzlik a hal.”
Fontos a családi közeg, amiben élünk. Fontos, hogy mit látnak a gyermekek, mert az elsődleges példa mindig a szülő. Ha ez a környezet nem támogató, vagy nem veszi figyelembe a gyermek valós igényeit, vihetjük őket bárhová, ha aztán ugyanoda kerülnek vissza. Kedves Szülők – minden veletek kezdődik. Ez talán ijesztő lehet, de egyszer valakinek, valahol, valamikor a családon belül meg kell(ene) törni a jeget.
Az önismeret növeli a tudatosságot, segít megérteni magunkat, a környezetünket. Mind a saját, mind mások reakcióit. Sok munka, hosszú idő, viszont megéri. Ne váljunk a körülmények áldozatává, ahogy ne másokat hibáztassunk azért, mert olykor jobb nem jut eszünkbe. Mindig van lehetőség.
Cím:
