Életmód/Táplálkozás

Hogyan érdemes napozni?

by bittera aniko

Egy aktuális témával szeretnék foglalkozni, mégpedig azzal, hogy hogyan érdemes napozni. Idei nyaralásom során jött az ötlet, hogy talán jó lenne néhány irányelvet megosztani ezzel kapcsolatban.

„Én úgy szoktam napozni, hogy először mindig leégek, majd bebarnulok. Nagyon világos az alaptónusom, nem megy másképp.”

Ezt a példát jó lenne nem követni. Nyárra sokan szeretnének egy kis „színhez” jutni, de az emberek nagy
része fedett helyen tartózkodik az év 365 napján, s mivel semmire nincs időnk, főleg magunkra, így
gyorsan-gyorsan próbáljuk pótolni a napon el nem töltött órákat az 1 hetes nyaralásunk során. Általában
az első napon érkezik a meglepődés, mikor 3-4 óra napozást követően rák vörösre égünk.

Hogyan ne égjünk le?

A legfontosabb megelőzési mód a hozzászoktatás (lenne), de pont ezt a legnehezebb kivitelezni.
Február végén vagy márciusban, amikor megjelennek az első erősebb napsugarak, legjobb volna néhány
naponta, a déli órákban pár percre kitenni minél nagyobb testfelületet a napfénynek, de akár csak arcot,
kézfejeket, amíg hideg van. Az időtartamot egyre lehet növelni, valamint a testfelület méretét is, ahogy
melegszik az idő. Így a bőrünket nem éri sokként, amikor 7-8 hónap ruhával fedett időszak után a nyári
szabadságunk első napján órákig pörkölődünk a Balaton parton. Ha meg akarunk emelni egy nagyobb
súlyt, vagy meg akarunk mászni egy hegycsúcsot… az sem megy elsőre, fel kell készíteni a testünket,
edzenünk szükséges. Ugyanígy működik a bőrünk is.

Ha nem volt meg az előkészítés, akkor a következőt javaslom:

a) Ha barnulni akarunk, kerüljük a déli napsütést, gyakran húzódjunk árnyékba (ne feküdjünk
megszakítás nélkül a napon sokáig), fogyasszunk sok vizet előtte, utána és közben, legyen
feltöltve a szervezetünk mikrotápanyagokkal és vitaminokkal (sokat segíthet a jód, astaxanthin,
cink és az A-C-E vitaminok).

b) Ha D-vitamint akarunk pótolni napozással, akkor a déli órákban feküdjünk ki rövid időre (ki kell
tapasztalni ki mennyit bír, lehet csak pár perc lesz először), és ne folytassuk a napozást hosszan a
délutáni órákban, mert akkor a begyűjtött D-vitaminunk csökkenni fog. D-vitamin ugyanis akkor
termelődik, ha a nap beesési szöge ránk merőleges (hüvelykujj szabály: árnyékunk ne legyen
hosszabb, mint mi magunk vagyunk). A begyűjtött D-vitamin a bőr felső rétegén gyülemlik fel és
kb. 2 napig ott is marad, mielőtt elindulna kifejteni pozitív hatását szervezetünkbe, addig pedig
nagyon kell rá vigyáznunk, hogy a bőrünket ne dörzsöljük és mossuk le abban a két napban.
Természetesen a szükséges testrészek higiéniáját tartsuk be. Megoszlanak a vélemények, de víz
kerülhet a bőrünkre, csak dörzsölés és tisztálkodási szer ne érjen nagy felületet. Egyébként minél
barnább tónusú a bőrünk / minél többet napoztunk, annál több idő kell egységnyi D-vitamin
termeléshez.

Naptejek

A legtöbb naptej emberi használatra alkalmatlan kőolajszármazék, jó marketing szöveggel. Nem azt
mondom, hogy nem hatékonyak, hanem hogy nem egészségesek. Ha már bolti szerrel akarjuk kenni
magunkat, próbáljunk fizikai krémet választani, ami nem szívódik fel bőrünkbe, hanem réteget képezve rajta véd a káros sugaraktól. Legyen UVA és UVB védelem is benne, s lehetőleg minél természetesebb
anyagokból álljon.

Ennél natúrabb megoldásokat keresőknek a jó minőségű, organikus olívaolajat ajánlom, amit csak fel kell vinni a bőrre, vagy a kókuszolajat. Mindkettőbe lehet néhány csepp astaxanthint keverni, hogy ne csak belülről, de kívülről is védelmet nyújtson. Az arányokat érdemes tesztelni, mert az astaxanthinnak sötét színe van. Ezek persze nem csodaszerek, nem tartózkodhatunk velük túl sokat kint a napon, ahogy a hétköznapi krémekkel sem.

Összefoglalás

Ha nem készítettük fel a bőrünket a hosszabb napozásra, akkor próbáljuk megóvni magunkat kalappal,
árnyékkal, vagy kenjük be magunkat valamilyen szerrel. Az említett vízfogyasztás, vitamin feltöltés sokat
segíthet. Egyébként a melanoma ellen a legjobb megoldás, ha sokat tartózkodunk a napon.
Tanulmányok szerint a legtöbb bőrrák a ruhával fedett területeken jelenik meg és előfordulása a napon
töltött órák számával fordított arányban nő. Persze a leégések nem segítenek elkerülni, de ehhez csak
egy kis odafigyelésre és tudatosságra van szükség. Remélem, hogy a kedves olvasónak élményteliek
lesznek a napozással töltött percei! 🙂

+1 tipp
Reggelente szemeinket tegyük ki a felkelő nap nyújtotta fénynek (napszemüveg nélkül). Ez javítja az
agyműködést, az idegrendszert és a hormonális szabályozást. Pozitívan hat az immunrendszerünkre és
javítja az éjszakai alvásunkat. Ha számodra túl erős ez a napfény, akkor tehetjük mindezt csukott
szemmel is, kb. 5 percig.

Napozáshoz termékajánló:

BIO BRONZOLAJ

Hogyan válasszunk „biztonságos” kozmetikumot?

by bittera aniko

Bőrünk a legnagyobb felületünk, ami elsődlegesen érintkezik a külvilággal. Rengeteg hatásnak van kitéve, épp ezért nagyon fontos, hogy miként ápoljuk és védjük külsőleg. Erről kérdeztem a bőrápolás egyik szakértőjét:

A mai világban nagyon nehéz kiválasztani melyik kozmetikum az, amelyet biztonsággal a bőrünkre kenhetünk anélkül, hogy bármilyen irritáló hatása legyen. A kozmetikumok alapvetően zsírokból, olajokból, viaszból, hatóanyagokból, különféle adalékanyagokból (emulgeáló szerek, tartósítószerek, illatanyag, színezék, stb.) állnak. Az összetevők listáját minden gyártónak elérhetővé kell tennie a felhasználója számára. Ennek nyelvezete angol, latin vagy botanikai (törvény szabályozza).

Fontos, hogy milyen sorrendben vannak leírva. Ami az első helyen szerepel abból van a termékben a legtöbb és így halad a felsorolás csökkenő sorrendben. Az egyik legtöbbet használt összetevők, amik nem tesznek jót a bőrünknek, azok a kőolajszármazékok, a Petrolatum (Vaseline), Parrafinum- Liquidum, Ceresin, stb. A bőr megfullad tőle, nem tud oxigént felvenni, leállítja a bőr védekezőképességét, továbbá feszül, ha elfelejtjük bekenni. Ha izzad, tapad, ragad a krémezés után, tisztátalan a bőre, akkor igen nagy valószínűséggel megtalálható ez az összetevő a rendszeresített kozmetikumában. Szilikonolaj a következő káros anyag, ami hasonlóan a kőolajszármazékokhoz elzárja a bőr légzését. Cyclohexasiloxane, Dimethicone, stb. neveken lehet megtalálni őket a termékekben. Ezek mellet kerülendőek a tartósítószerek, amelyek a kozmetikumok kb. 95%-ában megtalálhatóak. Összetevők listájában „parabénre” végződnek, illetve előfordulhat Triclosan, Disodium EDTA, stb. megnevezés.

Sajnos az emberek hajlamosak, hogy az illat alapján válasszanak maguknak kozmetikumot. Pedig a leggyakoribb allergén anyag az a parfüm. Bőrápolás szempontjából teljesen felesleges. Parfüme, Fragrance néven találjuk meg őket az összetevők felsorolásában. A PEG, PPG, származékok emulgeálószerként, oldószerként, tenzidként szolgálnak, amik szintén irritáló hatásúak. Ha vízhiánnyal küzd a bőre, ezeket az összetevőket mindenképpen kerülje el. Ceteareth, Polysorbate, Pareth, stb. neveken találkozhat velük. Miteszer és komedóképző hatóanyagok az Eucerin, Isopropyl Miristate, Isopropyl Palmitate, Isopropyl Stearate, Lanolin.

És akkor feltehetjük a kérdést, hogy miket tartalmazzon a kozmetikumunk?! Letisztítás során törekedjünk arra, hogy növényi tenzideket tartalmazzon a készítményünk, mint például a Coco- Glucoside. Tartalmazzon jól felszívódó természetes zsírokat, olajokat, vitaminokat, antioxidánsokat, high- tech hatóanyagokat.

Ruzsics-Kerekes Tímea /kozmetikus/

Alul a ↓↓ kezdőoldal-ra kattintva tudtok tájékozódni egyéb arcápolási szolgáltatásokkal kapcsolatosan.

Kezőoldal